Az újítás eszménye Balla D. Károly esszéiben

Abstract

Az esszé mint irodalmi forma különleges helyet foglal el a műfajok sorában: se nem tudományos tanulmány, se nem klasszikus szépirodalmi alkotás, hanem valahol a kettő határmezsgyéjén mozgó, átmeneti, képlékeny szövegtípus. Elek Tibor megfogalmazása szerint az esszé „a szépirodalmi és a tudományos szöveg közötti átmeneti műfaj”, amely a személyességet, az értelmezést és az önreflexiót helyezi előtérbe a tudományos szakszerűség vagy a fikciós elbeszélés helyett. A műfaj meghatározása azonban mindmáig vitatott, hiszen ahogy a szerző is hangsúlyozza, az esszé „nem rendelkezik igazán poétikával”, s így határai sem vonhatók meg egyértelműen. Pontosan ez a műfaji bizonytalanság okozza azt, hogy az esszé a tudományos diskurzusban gyakran felszínesnek, megbízhatatlannak, sőt néha műfajilag sem legitimnek számít (Elek 2014:10–16).